A FELFEDEZÉS: A PASSZÍV TUMORELLENES VÉDELMI RENDSZER
Ismeretterjesztő kisfilm a KTVR (Kulcsár-féle Tumorellenes Védelmi rendszer) lényegéről - I. rész (2009):
Dr. Kulcsár Gyula biokémikus, orvosegyetemi adjunktus, rákkutató többéves kutatómunkája során új tudományos felfedezést tett a szervezet daganatellenes védekezésével kapcsolatban: felismerte, hogy nem az eddig ismert immunrendszer, hanem egy speciális védekezõ rendszer az, amely elpusztítja a rendellenessé váló sejteket. Az elméletet megalkotta, majd 1987-ben megkezdett kutatásaival bebizonyította a Passzív Tumor-ellenes Védelmi Rendszer létezését, meghatározta összetevõit és mechanizmusát. Kísérletei alapján arra a megállapításra jutott, hogy a szervezet keringési rendszerében állandóan jelen lévõ anyagoknak (néhány aminosav, bizonyos vitaminok, sejt anyagcsere intermedierek, stb.) van döntõ jelentõségük a tumor-ellenes védelemben. A szervezet e tumor-ellenes védelmi rendszerét alkotó hatóanyagoka keverékének szelektív tumorsejtölõ hatását sejtkultúrákon és állatokon végzett kísérletekkel igazolta, eredményeit nemzetközi tudományos közleményekben publikálta. A Dr. Kulcsár Gyula felfedezésén alapuló szabadalom a világ számos országában bejegyzésre került, az Európai Uniótól Koreáig.
Kulcsár doktor a tudomány által korábban feltárt tények újszerû alkalmazásából vonta le azt a következtetést, hogy a szervezetben létezõ daganatellenes védelmi rendszer lényegében az immunrendszertõl függetlenül mûködik.
Abból az ismert tudományos tényből indult ki, hogy az immunrendszer korlátozott működésekor (immunszupresszió), vagy az immunrendszer teljes összeomlásakor (pl.: AIDS) csak néhány daganatfajtának: elsősorban a Kaposi szarkómának, és a non-Hodgkin limfómának nő meg a gyakorisága. Az is köztudott, hogy a tumorok többsége nem immunogén.
Ha ezt elfogadjuk, s azt is tudjuk, hogy mindenkiben folyamatosan keletkeznek rákos sejtek, akkor a szervezetben mûködnie kell egy, az immunrendszertõl független daganatellenes védelmi mechanizmusnak, amely - mivel a szervezet bármely pontján hatnia kell - általános hatású, felügyeletszerû rendszer. Logikus az is, hogy egy ilyen rendszer hatóanyagainak a keringési rendszerben kell lenniük.
Kulcsár dr. szerint az a korábban ugyancsak ismert tény a megoldás kulcsa, hogy az egészséges sejtek a keringési rendszerben található anyagokból csak az életmûködésükhöz szükséges mennyiséget veszik fel, a tumorsejtek azonban korlátozás nélkül halmozzák fel ezeket az anyagokat. Így a tumorellenes védekezést biztosító anyagok is olyan nagy mennyiségben juthatnak a tumorsejtekbe, hogy azok a kóros sejtek pusztulását okozzák.
A védekezõ rendszer anyagainak, vagyis a hatóanyagoknak ezt az együttes hatását nevezzük Passzív Tumorellenes Védelmi Rendszer /PTVR, angolul PADS/.
A feltaláló sejtkísérletei során meghatározta a Védelmi Rendszer összetevõit, mégpedig úgy, hogy magukkal a tumorsejtekkel válogattatta ki a hatásos anyagokat. A válogatás kritériuma szerint azok voltak hatásosak, amelyek - egymás hatását szinergikusan erõsítve - a tumorsejteket elpusztították. A keringési rendszer 89 anyagát vizsgálta meg Kulcsár dr., amelyekbõl 16-ot talált hatékonynak. A hatóanyagok között egymástól teljesen eltérõ kémiai szerkezetû aminosavakat, (metionin, fenilalanin, triptofán, arginin, hisztidin, tirozin), vitaminokat (aszkorbinsav, riboflavin, piridoxin, biotin), monoszaharidokat (mannoz, deoxy-d-ribóz), és sejten belüli intermediereket (almasav, hippursav, orotsav) valamint nukleobázist (adenin) határozott meg.
A hatóanyagok keverékével számos sejtkísérletet végzett Kulcsár dr. Megállapította, hogy a tumorsejt elleni hatás nem proliferációgátlás (osztódásgátlás), hanem sejtpusztítás eredménye (direkt hatás). Az általa vizsgált valamennyi - több mint tíz, többségében humán - egymástól nagyon eltérõ sejtvonal esetében, a keverék hatásos volt (általános hatás). A citosztatikumokra (kemoterápiára) rezisztens sejteket is képes volt a keverék elpusztítani. Az egészséges sejtekre nézve a keverék még abban az esetben sem volt mérgezõ, ha azok gyorsan osztódó sejtek voltak (szelektív hatás). Összegezve kijelenthetjük, hogy a hatóanyag-keveréknek direkt, általános és szelektív tumorsejtölõ hatása van.
A Kulcsár dr. által elvégzett állatkísérletek is igazolták a keverék daganatellenes hatását. Az egérkísérletek szignifikáns túlélés-növekedést, valamint a tumor-növekedés csökkenését mutatták.
A kutató további sejtkísérletekkel vizsgálta a keverék daganatellenes hatásának mechanizmusát. Megállapította, hogy a ráksejtek apoptózissal, programozott sejthalállal pusztulnak el. Az apoptózis mértéke a hatóanyagok mennyiségével és a hatás idõtartamának növelésével fokozható.
A kísérletek eredményeibõl levonható az a következtetés, hogy minél erõsebb a védelem, (minél nagyobb a védekezõ rendszert alkotó hatóanyagok koncentrációja) annál gyorsabb a ráksejt-pusztulás, vagyis a sejtpusztulás sebessége a védõ anyagok koncentrációjától függ.
2009-ben megjelent Dr. Kulcsár Gyula legfrissebb összefoglaló tudományos szakcikke a Cancer biotherapy and radiopharmaceuticals, A journal of new cancer treatment and imaging című elismert szaklapban.
Itt olvashatja! http://kulcsargyula.hu/doc190/
Dr. Kulcsár Gyula elméletét teljes mértékben alátámasztó cikk látott napvilágot nemrégen a HVG oladalain:
http://hvg.hu:80/egeszseg/20081202_ol_a_rak.aspx
Miért öl meg a rák? HVG
2008. december 03. 07:45
Többéves kutatások, tapasztalatok ellenére sem tudnak a rákspecialisták pontos választ adni arra a kérdésre, hogy miért halnak meg az emberek daganatos megbetegedésekben. Számos esetben a tumor a fõbb véredényeket zárja el, vagy éppenséggel a szívet nyomja össze. Ám a legtöbb esetben az ok megfejthetetlen.
A kutatók nemrég azzal álltak elõ, hogy a rákos betegek végét az éhhalál okozza, vagyis a daganat elvonja a tápanyagot a szervezettõl, s így szó szerint éhen hal a beteg. Tény, a legtöbb páciens lesoványodik a betegség utolsó stádiumában. Ennek ellenére az orvosok továbbra is bizonytalanok azzal kapcsolatban, hogy növeljék-e a páciensek tápanyagellátását, vagy sem. Tartanak ugyanis attól, hogy a több étel a daganatot éppúgy táplálná, mint a szervezetet, mi több, meggyorsítaná a rákos sejtek burjánzását. Végül néhány merészebb orvos kipróbálta, hogyan reagálnak végsõ stádiumban lévõ rákos betegek a bõségesebb étkezésekre. A kísérlet során két érdekes folyamatot figyeltek meg - foglalja össze a Newsmax összeállítása.
Az egyik az volt, hogy a betegek tovább éltek, a másik, hogy a tumor a több táplálék ellenére sem nõtt gyorsabban. Ezt ráadásul további, nagyszámú kísérleti alannyal dolgozó kutatás is alátámasztotta.
Bizonyos állatkísérletek szerint egyes tápanyagok meggyorsíthatják a daganatok növekedését, sõt, az áttétek kialakulását is. Ezek között találjuk a finomított cukrot és az omega-6 zsírsavakat. Némely állatok esetében a daganat nem adott áttéteket, mindaddig, míg nem kaptak kukoricaolajat, amely omega-6-ban gazdag. Ám ha megnézzük a rákkórházak által ajánlott étrendeket, meglepõdhetünk: a rákos betegeknek elõszeretettel kínálnak fánkot, tortát, süteményt, lepényt, kenyeret és a finomított cukor megannyi változatát. Sõt, bizonyos helyeken azt a tanácsot kapják a daganatos betegek, hogy egyenek bármit, amit csak megkívánnak, a lényeg, hogy ne veszítsenek testtömegükbõl.
Egyes rákos megbetegedések esetében magas számban mutathatók ki a glutamátreceptorok. (A glutamát ingerületátvivõ aminosav, de normális esetben csak nagyon kis koncentrációban van jelen, az agyi neuronok közötti információátvitelben játszik szerepet.) E receptorok stimulálásával a leggyakoribb daganatfajták gyorsabban nõnek és terjednek, így halálosabbá is válnak. Ez volt az, amit legelõször fedeztek fel az agytumorral (glioblastoma multiforme) kapcsolatban. Ha ezek a daganatok sok glutamátot választanak ki, 14-szer gyorsabban nõnek, mint azok, amelyek nem.
Ma már az is ismert, hogy a mell-, prosztata-, bõr-, vastagbél-, tüdõ-, petefészekrák, valamint a fej- és nyaki tumoroknak vannak glutamátreceptoraik. Serkentve ezeket, a daganat terjedésnek indul, és megtámadja a környezõ szövetet. A glutamátreceptorok blokkolásával viszont elérhetõ, hogy az addig ellenálló daganat hirtelen érzékeny legyen a kemoterápiára.
S jó, ha tudjuk, a glutamátadalékok gyakoriak az ételeinkben. A feldolgozott élelmiszerek nagy koncentrációban tartalmazzák a glutamát különbözõi sóit; ízfokozó hatása miatt használják fel az élelmiszeriparban. Ezek az adalékanyagok megzavarják a szokásos kezelési eljárást, és burjánzásra serkentik a daganatot.
Mindazonáltal, míg a glumatát-adalékanyagok segítik a rák növekedését és gyarapodását, addig számos természetes összetevõ, mint amilyen a kvercetin és a kurkumin, megóv a rák terjedésétõl; ezek megtalálhatók a legtöbb zöldségben, de megvásárolhatók étrendkiegészítõk formájában is.
hvg.hu
